Ha legközelebb újra megszületek, vadon élő ló szeretnék lenni. Szabadon nyargaló, büszke, örömittas széljáró! Nem akarnám, hogy valaha is befogjanak, felnyergeljenek, még akkor se, ha jól bánnának velem.

Mindenki azt hiszi, hogy találtunk egy elfeledett lovat, és rendbe hoztuk. Pedig nem. Ő hozott helyre minket. Mindannyiunkat. És a magunk módján egymás életét is rendbe hoztuk.

Az ember mindenkori legnemesebb hódítása a ló.

Minden ló jó valamire. Lehet belőle kocsihúzó, felvezető ló, és még mindig jó ránézni. Az ember nem vet szemétre egy egész életet, csak mert kicsit rozoga.

Ha az óhaj ló volna, minden koldus lovagolna.

Bosszant, ha ló helyett paripát írnak, mert képmutatás.

A közmondás szerint a legjobb ló is néha megbotlik; kérdés csak az: a botlásnak oka külső tárgyakban vagy a lábak hiányában fekszik-e?

Olyan a mi világunk, az egyiknek eltűri, hogy lovat lopjon, míg a másik a kötőfékre sem nézhet. Jó, lopja csak el azt a lovat. Rendben van. Megteszi. Talán szeret lovagolni. Viszont a kötőfék bámulásában van valami annyira kihívó, hogy az még a legjámborabb szentet is rúgásra ösztönzi

Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.

Van akinek eljön, van aki csak azt hiszi....de a végén általában kiderül, hogy nincsenek elvarázsolt hercegek....akárhányszor csókoljuk meg a békát, nemlesz belőle királyfi....csak béka marad.
Én is csókolgattam a békát....béka maradt...
Jöttek hercegek fehér lovon....volt amelyik lóhalálában elvágtatott mellettem...volt amelyik le sem
  szállt a lóról... volt amelyik leesett a lóról.....a legutolsó herceg pedig még keresztül is taposott rajtam a lóval...Részemről, ha legközelebb jön a herceg egy szépen kivitelezett köríves rúgással fenékbe billentem, és inkább megtartom a lovat......jobban járok! A békát meg csókolgassa akinek van hozzá gusztusa...

Magányos így a nyeregben, amióta meghalt a ló.

Nincs oly bensőséges titok, mint amely a lovas és a ló között alakul ki.

A ló hátán van a földi mennyország.

Az embernek sem sikerülhet minden, még az Istennek is csak két dolog sikerült: a tavasz meg a ló.

Az ember szórakoztatására tartott állatok közül egyedül a ló képes arra, hogy olyan szenvedélyt lobbantson fel, ami teljességgel reménytelen.

A ló.
Önteltség nélküli nemes jellem;
irigység nélküli barátság;
hiúság nélküli szépség.
Szolgálatra kész, mégsem szolga.

Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló.

A jó tréner meghallja, mit mond neki a ló.
A nagy tréner azt is meghallja, amit csak suttog.